„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a
jelent és munkálkodhass a jövőn!”

Már több, mint 70 éve …

Töltsd le a bemutatkozónkat!

A Társaság az 1949-50-es években alakult, akkor még állami gazdaságként működött.

A Bácsalmási Agráripari Zártkörűen működő Részvénytársaság 1993. december 31-én átalakulással jött létre, a Bácsalmási Állami Gazdaság jogutódjaként.

A tevékenység alapja a nagy volumenű állattartás (sertéshizlalás és tejtermelés), amely elsősorban saját takarmánybázisra épül.

A Társaság termelési egységei mintegy 25 km-es sugarú félkörben helyezkednek el, Bácsalmás központtal, amely a központi irodát, a műszaki telepet, a Központi Sertéstelepet és Takarmánykeverő üzemet (Juliska major), valamint a Vetőmagüzemet (Sörház major) foglalja magába.

Galéria

Növénytermesztés

Vetőmagtermesztés

Takarmánygyártás

Sertéstenyésztés

Lótenyésztés

Archívum

Főbb tevékenységeink

Lótenyésztés

A Telivér Farm életében a tenyésztés és a futtatás szorosan összefonódik. A korábbi években vásárolt kiváló származású kancák – amelyek sikeresek voltak a versenypályákon – bekerültek a tenyésztésbe, ezzel minőségi frissítést hoztak a génállományba. A saját tenyésztésű lovaik versenyeredményei befolyásolják a tenyésztés főbb irányait, eredményeik visszacsatolást adnak a tulajdonosnak arról, hogy mely tenyésztési döntések voltak a legsikeresebbek.

Növénytermesztés

A gazdaság az elmúlt évek során átállt a korszerű, forgatás nélküli talajművelésre, a növénytermesztés legutóbbi beruházásai is ezt a célt szolgálták. Ezzel szeretnénk biztosítani a költségek alacsonyan tartását, valamint a klímaváltozás hátrányos hatásainak kiküszöbölését. Reméljük, így sikerül erre az egyre sürgetőbb problémára megoldást találnunk.

Sertéstenyésztés

Társaságunk sertéságazatában kimagasló színvonalú és volumenű termelés zajlik. A piaci igényeknek megfelelő konstrukcióban a kimagasló 3.300 DanAvl genetikájú kocák által évente átlagosan 110.000 darabot meghaladó létszámú malac szaporulat előállítása, valamint közel 60.000 darab hízó felnevelése jellemző az ágazatra. Ez a szám nem csak országos szinten, hanem az egész környező térséget tekintve is igen kiemelkedő.

Takarmánygyártás

A Bácsalmási Agráripari Zrt. takarmányüzeme 1971-ben létesült. Többszöri rekonstrukció és felújítás után érte el a mostani technológiát, igazodva a mai műszaki színvonalhoz és állategészségügyi szabályozáshoz.  Az takarmányüzemben 12 tonna takarmányt állítanak elő óránként. Az éves termelő kapacitás 60.000 tonna.

Vetőmagtermesztés

A Zrt. gazdálkodásának jelentős tényezője az 1974-től működő Vetőmagüzem, amely országos hírű napraforgó termesztésével, később pedig a kalászos gabona vetőmag előállítással kiegészülve mindig is élen járt a hazai piacon.

Növénytermesztés

A gazdaság az elmúlt évek során átállt a korszerű, forgatás nélküli talajművelésre, a növénytermesztés legutóbbi beruházásai is ezt a célt szolgálták. Ezzel szeretnénk biztosítani a költségek alacsonyan tartását, valamint a klímaváltozás hátrányos hatásainak kiküszöbölését. Reméljük, így sikerül erre az egyre sürgetőbb problémára megoldást találnunk.

Sertéstenyésztés

Társaságunk sertéságazatában kimagasló színvonalú és volumenű termelés zajlik. A piaci igényeknek megfelelő konstrukcióban a kimagasló 3.300 DanAvl genetikájú kocák által évente átlagosan 110.000 darabot meghaladó létszámú malac szaporulat előállítása, valamint közel 60.000 darab hízó felnevelése jellemző az ágazatra. Ez a szám nem csak országos szinten, hanem az egész környező térséget tekintve is igen kiemelkedő.

Vetőmagtermesztés

A Zrt. gazdálkodásának jelentős tényezője az 1974-től működő Vetőmagüzem, amely országos hírű napraforgó termesztésével, később pedig a kalászos gabona vetőmag előállítással kiegészülve mindig is élen járt a hazai piacon.

Takarmánygyártás

A Bácsalmási Agráripari Zrt. takarmányüzeme 1971-ben létesült. Többszöri rekonstrukció és felújítás után érte el a mostani technológiát, igazodva a mai műszaki színvonalhoz és állategészségügyi szabályozáshoz.  Az takarmányüzemben 12 tonna takarmányt állítanak elő óránként. Az éves termelő kapacitás 60.000 tonna.

Lótenyésztés

A Telivér Farm életében a tenyésztés és a futtatás szorosan összefonódik. A korábbi években vásárolt kiváló származású kancák – amelyek sikeresek voltak a versenypályákon – bekerültek a tenyésztésbe, ezzel minőségi frissítést hoztak a génállományba. A saját tenyésztésű lovaik versenyeredményei befolyásolják a tenyésztés főbb irányait, eredményeik visszacsatolást adnak a tulajdonosnak arról, hogy mely tenyésztési döntések voltak a legsikeresebbek.

Friss Híreink

Nagy István: Kihívásokkal teli időszak vár a magyar mezőgazdaságra

A magyar mezőgazdaságra váró kihívásokra a termőföld védelmével, a mezőgazdaság versenyképességének növelésével, megfelelő beruházási támogatásokkal és az élelmezésbiztonság előtérbe helyezésével kell felkészülni – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszterjelölt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.

Kihívásokkal teli időszak után és előtt vagyunk, erőnket megfeszítve oldjuk meg ezeket” – fogalmazott Nagy István, aki szerint a következő időszakban a magyar agrárium legfontosabb kihívása az orosz-ukrán háborúból eredő globális élelmiszerpiaci válság hatásainak leküzdése lesz. Az, hogy minden magyar ember asztalára elegendő és megfelelő mennyiségű élelmiszer kerüljön, megfizethető áron – emelte ki.

Közölte, hogy a kormány célja a magyar élelmiszerek arányának emelése a fogyasztásban és a kiskereskedelemben. Ennek megfelelően jelentősen bővült a tárca portfóliója, az egész magyar élelmiszeripar és a kereskedelem is ide került, ezzel a teljes élelmiszerelőállítás.

„Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni” – jelentette ki. Fontosnak nevezte a termelői együttműködések erősítését, ezért minden támogatást megadnak majd a méretkülönbségek miatti versenyhátrány kiküszöböléséhez.

Hangsúlyozta:

a tárca is felelős azért, hogy egészséges ételek kerülhessenek a magyar fogyasztók asztalára, és célnak nevezte, hogy a mezőgazdasági termelés fenntartható és környezetbarát legyen.

Nagy István szerint a következő négy év feladatai az elmúlt időszak eredményeire épülnek, ezek között a közös osztatlan tulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, a családi gazdaságok adózásáról szóló törvény megalkotását emelte ki. Az öntözött területek nagyságát ki kell terjeszteni, fel kell gyorsítani az ütemet az éghajlatváltozás miatt és az ivóvízbázis védelme érdekében – mondta.

Hozzátette: több mint 120 ezer hektár területre kértek és kaptak vízügyi létesítési engedélyt az öntözési szabályozás bevezetése óta.
A háború véleménye szerint komoly éhezési válságot okozhat, de megjegyezte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőven megtermeli a szükséges élelmiszert, több mint 20 millió ember ellátására képes.

Ugyanakkor a gabonakiviteli bejelentési kötelezettség az ország ellátásának védelmét szolgálja, hogy ezt a világban kieső mennyiség ne veszélyeztesse – húzta alá.

Kiemelte: a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban. A vidékfejlesztési programban 1500 milliárd forintos kerettel hirdettek meg pályázatokat – emlékeztetett.

A mezőgazdaságban minden dolgos kézre szükség van, senki nem maradhat ki a támogatásból, még azok sem, akiknek nincsen önrészük” – hangsúlyozta.

A feladatok közé sorolta, hogy a megújuló vidék – megújuló agrárium keretében megerősítsék a magyar mezőgazdaságot, a program technológiai modernizációt tesz lehetővé. Célnak nevezte a generációváltás támogatását, a természeti erőforrások megőrzését, az innovációt, a vidéki infrastruktúra megújítását.

Első feladat az Európai Bizottsággal a stratégiai terv elfogadtatása – jelezte. Ebben első az érdekvédelem, majd a stratégia lehető legszélesebb megismertetése és intézményrendszer felépítése következik.

Terveik szerint 2023 január elsejétől már az új rend szerint működhet a gazdatársadalom,

az ágazatnak 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek nagyságát történelmi léptékűnek nevezte, mert háromszorosa a korábbi hétéves ciklus forrásainak.

Meghatározónak nevezte a vidékfejlesztési támogatásokban az élelmiszeripari vállalkozások támogatását, az egy hektárra vetített termelékenység növelését és a digitális átállás támogatását.

Nagy István rámutatott, hogy a háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be – jegyezte meg.
A tárca előtt álló kihívások között említette, hogy a háború következtében kieső termékeket hogyan tudják pótolni.

Az állattartó telepek állategészségügyi nívójának emeléséről is beszélni kell – folytatta, jelezve, hogy százmilliárdos károkat okoz a madárinfluenza a termelőknek. Horváth István (Fidesz) gratulált a miniszternek eddigi munkájához, és kérte a minisztérium segítségét abban, hogy legyen termeléshez kötött támogatás az állattartóknak is.

Bencze János (Jobbik), reálisnak nevezte a miniszter beszámolóját, és támogatását fejezte ki a munkájához,

szerinte is szükséges az állattartás pályázati támogatása.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) szintén azt mondta, hogy a jelölt beszámolója megállja a helyét, a szemléletváltás reményei szerint valóra válik.
Győrffy Balázs fideszes alelnök, agrárkamarai elnök szerint az öntözés fontos kérdés lesz, ebben az országnak sikereket kell elérnie, ami közös felelősség.

Tavaly 300 milliárd forint kárt okozott a csapadék hiánya vagy nem megfelelő eloszlása – jelezte. Nagy István felvetésre közölte: bevezetik júniustól a méhészetek állatjóléti támogatását, ez 7,5 euró támogatást jelent erre az évre időarányosan, méhcsaládonként. A jelölt kinevezését 10 igen és 1 nem ellenében támogatta a testület.

Forrás: hirado.hu

Kapcsolat

79/342144

bacsagrip@bacsagrip.hu

6430 Bácsalmás Backnang u. 2.

Nyitvatartás:

Hétfőtől Péntekig
7:30 – 16:30

Írj nekünk!